2009. január 27., kedd

Tarangire NP


Reggel 8-kor megjött értünk a vezetőnk és a szakácsunk. Bizony-bizony itt a kempingezőknek még szakács is jár. A Tarangire Nemzeti Park Arushatól 150 km-re található. A világon itt található a legtöbb elefánt egy négyzetkilométerre vetítve, és a hatalmasra növő baobab fáiról lett híres és keresett a turisták körében. A park masai földön található. A masai-ok pásztornép, csak állattartással foglalkozik már 1000 éve. A mai napig ugyanaz a kultúrájuk, mint 500 éve. Nagyon érdekes piros-kék ruhájuk van, kötelező bot és a lándzsa. Ők ott élnek, ahol a vadállatok, természetes anyagokból épített kunyhóikban a feleségeikkel és az állataikkal. A park elött 2 km-re volt a kempingünk, ahol először megáltunk, a cuccainkat és Hamiszit, a szakácsot kitettük, mi meg indultunk az első szafarira. A park bejáratánál cecelégy ellen lepermetezték az autónkat. A kaput átlépve egy keselyűcsapat fogadott, mivel valószínű egy tetem lehetett valahol a közelben és innentől azt kaptuk amire számítottunk. Hihetetlen állatbőség, rengeteg elefánt, zebra, zsiráf, mindenféle állat, gyönyörű afrikai táj. Az első oroszláncsapatunk örökre emlékezetes maradt, mivel egy kis vadászat próbálkozást is bemutatott az egyik oroszlán egy arra tévedt zebra kárára. Hihetetlen élmény volt ezt 10 méterről átélni. A zebra megúszta, az oroszlán pedig visszafeküdt a többi közé a fa alá. Egy csodálatos helyen a parkban piknikezve fogyasztottuk el az ebédet.


Fantasztikus látványt nyújtott a folyóvölgyben ivó rengeteg elefánt, zebra, gnú és egyéb állat látványa. A piknikhelyen szeretettel tanyáznak a vervet majmok. Kis méretűek, de borzasztó szemtelenek (mondjuk a madarak se kutyák, ők is a tányérunkból akartak enni), egy pillanatra egyikőnk sem nézet felé és a semmiből előbukkanva felugrott Doris mellé az asztalra és ellopta az éppen kicsomagolt muffint. Óriási sikítás majd nevetés. Érdekes volt látni a majom elszántságát a szemében, és azt a tudatos tolvaj mentalitást, ami az egész viselkedésüket áthatotta. Ezek a fajták nem bántanak, de a páviánok nagyok és veszélyesebbek. Velük is találkoztunk, de szerencsére csak szemtanúi voltunk, hogy hogyan fosztanak ki egy autót. Az állatokon kívül, ami itt még fantasztikus látványt nyújt az az éjszakai égbolt. Ennyi csillagot még Szudánban sem láttunk.

Nincsenek megjegyzések: